Ha nem gabona, akkor mi?
Fotó: HSB Fotók
Bevezetés
Az előző írás végén eljutottunk ahhoz a kérdéshez, amely szinte minden gabonamentes takarmányozásról szóló gondolatmenetben óhatatlanul felmerül: ha nem gabona, akkor mi biztosítja a ló számára az energiát, a kondíciót és a munkaképességet?A gabona elhagyása önmagában nem megvonást jelent, hanem szemléletváltást. Nem azt keressük, mit veszünk el a lótól, hanem azt, mivel lehet hosszú távon, az anyagcserét kímélve a ló biológiájához igazodva kiszolgálni az igényeit.
Az alap: a rost nem töltelék, hanem üzemanyag
A ló elsődleges energiaforrása nem a keményítő, hanem a rost. A jó minőségű széna és legelő biztosítja az egyenletes energiaellátását.
Megfelelő rostellátás mellett:
– az energia felszabadulás folyamatos
– a vércukorszint stabil marad
– a bélflóra működése kiegyensúlyozott
– csökkennek az anyagcsere-ingadozások
Ezért a széna minősége és mennyisége nem részletkérdés, hanem alapfeltétel.
Rostforrások:
Legelő
A ló természetes táplálkozási formája a folyamatos legelés. A friss fű nem csak rostforrás, hanem víztartalma, élő növényi szerkezete és változó összetétele miatt az emésztőrendszer számára különösen kedvező. A legelőn elfogyasztott növények rostja jól fermentálható, így hatékonyan járul hozzá az illózsírsavak képződéséhez és az egyenletes energiaellátáshoz. Ugyanakkor a legelő beltartalma évszak-, időjárás- talaj- és növényösszetétel- függő, ezért önmagában nem tekinthető mindig kiegyensúlyozott fehérje-, vitamin- és ásványianyag-forrásnak, különösen intenzívebb igénybevétel esetén.
Széna
A hosszú szálú rost biztosítja a megfelelő rágási időt, a folyamatos nyáltermelést és a stabil emésztést. Van fehérjetartalma, ami jelentős mértékben függ a kaszálás idejétől, az időjárástól, valamint attól, hogy milyen növényfajok alkotják az állományt. Ezért a széna fehérjeforrásként alapot ad, de annak mennyisége és minősége nem tekinthető állandónak, és nagyobb igénybevételnél önmagában nem mindig elegendő az optimális izomépítéshez. A szénapellet és a fűpellet lényegében ugyanennek az alapanyagnak a feldolgozott formája: beltartalmuk a kiinduló szénától függ, emésztésre gyakorolt hatásuk azonban a rövidebb szálhossz miatt eltérhet.
Cukorrépa pellet – szerepe és korlátai
A melaszmentes cukorrépa pellet rost- és energiaforrás. Segíthet a kondíció fenntartásában, javítja a bélflórát.
Ugyanakkor:
– nem pótolja az aminosavakat
– nagy mennyiségben túlzott energiapótlást jelenthet
– mindig beáztatva szükséges etetni
– magas kalcium-alacsony foszfor, -hosszútávon etetve foszfor kiegészítés szükséges
Energia gabona nélkül
-Rostból származó energia
A vastagbélben keletkező illózsírsavak a ló energiaigényének jelentős részét fedezni képesek. Ez az energia nem hirtelen, nem "pörget", hanem hosszantartó, stabil alapot ad.
-Zsír mint kiegészítő energiaforrás
Amennyiben a rost önmagában nem elegendő – például sportterhelés, hideg időszak vagy nehezen hízó típus esetén –, a zsír hatékony és kímélő alternatívája lehet a gabonának.
A zsír:
– nem emeli meg az inzulinszintet
– jól illeszkedik a ló anyagcseréjéhez
– egyenletes, "csendes" energiát biztosít
– segíthet a kondíció növelésében anélkül, hogy "felfújtságot" okozna
Gabonamentes etetésben a zsírbevitel leggyakoribb és legjobban bevált formája a lenmag vagy a lenolaj, amelyek nemcsak energiát adnak, hanem kedvezően hatnak a bélrendszerre és a gyulladásos folyamatokra is. Megfelelő zsírforrás lehet továbbá a repceolaj, valamint bizonyos esetekben – elsősorban sportlovaknál – a stabilizált rizskorpa olaj. Ezek az olajok jól illeszthetők gabonamentes rendszerekbe, amennyiben fokozatosan kerülnek bevezetésre. Nem minden növényi olaj tekinthető azonban ideális választásnak. A kukoricaolaj magas omega–6 zsírsavtartalma miatt hosszú távon nem illeszkedik jól egy anyagcserét és mozgásszerveket kímélő takarmányozási szemlélethez. Mivel a mai lovak étrendje jellemzően eleve omega–6 túlsúlyos, a kukoricaolaj további aránytalanságot okozhat, és kedvezőtlen irányba tolhatja el a gyulladásos folyamatokat. Emiatt nem tekinthető ideális alap zsírforrásnak, legfeljebb rövid távon, speciális esetekben jöhet szóba.
Rizskorpa pellet – átmenet a zsír és a rost között
A stabilizált rizskorpa pellet különleges helyet foglal el. Nem klasszikus gabona, de magas energiatartalmú, részben zsír-, részben rostalapú takarmány.
Előnyei:
– jelentős zsírtartalom (lassan hasznosuló energia)
– mérsékelt keményítőtartalom
– hozzájárulhat a kondíció javításához gabona nélkül
Korlátai és kockázatai:
– magas foszfortartalma miatt ásványianyag-korrekciót igényel,
– túlzott mennyiségben felboríthatja a Ca:P arányt,
– nem fehérjeforrás
Ezért a rizskorpa pellet célzott energiaeszköz, nem alap takarmány. Leginkább sportlovaknál, nehezen hízó egyedeknél vagy átmeneti terhelésnövekedés esetén indokolt.
Fehérjeforrások gabona nélkül
A gabonamentes etetés egyik legkritikusabb pontja a fehérjeellátás minősége.Itt fontos egy rövid tisztázás, mert a fehérje és az aminosav a gyakorlatban nem ugyanazt jelenti, még ha a hétköznapi nyelvben gyakran együtt is említjük őket.
Miért beszélünk külön a fehérjéről és az aminosavakról?
A fehérje valójában aminosavakból felépülő lánc, amely csak akkor válik hasznossá a ló számára, ha az izomépítéshez és regenerációhoz szükséges aminosavak megfelelő arányban állnak rendelkezésre. A ló szervezete nem magát a fehérjét használja fel, hanem az abból felszabaduló aminosavakat. Az izomépítés szempontjából különösen fontos néhány úgynevezett limitáló aminosav, elsősorban a lizin, a metionin és a treonin. Ha ezek közül akár egy is hiányzik, a többi aminosav nem tud hatékonyan beépülni, így a fehérje nagy része nem izommá alakul, hanem energiaként hasznosul vagy feleslegként kiürül. Ezért fordulhat elő, hogy egy ló látszólag elegendő fehérjét kap, mégsem épül megfelelően az izomzata. Ilyenkor a probléma nem a fehérje mennyisége, hanem annak aminosav-összetétele és hasznosulása. A fehérje csak az alapanyag – az izmot az aminosavak pontos összetétele építi fel. Ez a különbség gabonamentes etetésnél válik igazán láthatóvá, mivel a gyors, keményítőből származó "fedőenergia" hiányában az izomépítés valódi minősége kerül előtérbe.
Lucerna / lucernapellet
A lucerna jó emészthetőségű, viszonylag kedvező lizinellátást biztosít, és hozzájárulhat az izomtónus fenntartásához.
Ugyanakkor nagy mennyiségben:
– túlzott kalciumbevitelt okozhat
– felboríthatja a kalcium–foszfor arányt
– érzékeny lovaknál fokozhatja az izgalmi állapotot
Borsóalapú fehérjék
Koncentrált fehérjeforrások, jó lizinellátással és alacsony keményítőtartalommal. Túlzott mennyiségben emésztési zavarokat, fokozott gázképződést és felesleges fehérjeterhelést okozhatnak, ezért kis mennyiségű, célzott kiegészítőként javasoltak.
Célzott aminosav-kiegészítés
Az izomépítés és a regeneráció legpontosabb módja.
Előnyük, hogy:
– nincs felesleges energia
– nem terhelik az anyagcserét
– pontosan adagolhatók
Gyakran ez billenti egyensúlyba a takarmányozási rendszert. Gabonás etetés esetén ugyanúgy kialakulhat fehérje-, vitamin- és ásványianyag-hiány, mivel a gabona szénával együtt adva sem képes önmagában fedezni a ló igényeit. A gabona gyakran csak elfedi a hiánytüneteket a gyors energia révén, de nem szünteti meg azok okát.Ezért a célzott kiegészítés nem a gabona alternatívája, hanem a ló igényeihez igazított takarmányozás alapelve, függetlenül attól, hogy az étrend tartalmaz-e gabonát vagy sem.
Amikor a "jóból is megárt a sok"
Ha az egyes elemek aránytalanul kerülnek az étrendbe. Lucerna, borsófehérje, lenmag, cukorrépa- , rizskorpapellet túlzott mennyiségben ugyanúgy problémát okozhat, mint a túl sok gabona. A rendszer akkor működik jól, ha minden elem a maga helyén van.
Kész, gabonamentes tápok szerepe
Nem minden lótartó szeretne vagy tud egyedi komponensekből étrendet összeállítani. Erre jelentenek alternatívát a kész, gabonamentes tápok.
Előnyük:
– kiegyensúlyozottabb összetétel
– előre beállított vitamin- ásványianyag- és aminosavprofil
– egyszerűbb etetés
Fontos azonban:
– az összetétel ellenőrzése
– a cukor- és keményítőtartalom figyelése
– annak megértése, hogy a "gabonamentes" megjelölés nem automatikusan jelent alacsony terhelést
Átmenet és időfaktor
A gabonáról gabonamentes etetésre való átállás nem hoz azonnali eredményt. A bélflóra alkalmazkodása, a zsír- és rostanyagcsere felépülése, valamint az izomminőség javulása hetek kérdése. Ez a folyamat lassabb, de stabilabb és tartósabb, mint a gyors keményítőalapú megoldások.
Összegzés
A gabonamentes etetés nem egyetlen összetevőről szól, hanem egy rendszerről. A rost, a zsír, a megfelelő fehérjeforrások és a célzott kiegészítés együtt adják azt az alapot, amelyre a ló anyagcseréje valóban épülni tud.
A kérdés tehát nem az, hogy kevesebbet adunk-e a lónak, hanem az, hogy megfelelőbbet.
Írta: A Rendszer Nyoma